The Gilded Hand [Hungarian translation]

Nyitott szemed megszokja a sötétséget

A gépek moraja

Nem tudod megmondani, hogy éjszaka van vagy nappal

S tudod, valahol legbelül tudod,

Hogy ezért egyszer megfizetsz, míg mindez eltűnik

Ahogy az üres csarnokban sétálunk, mocskos falaiba

Belevéssük nevünk

Kosz szorul körmünk alá

Hiába dörzsöljük fáradt kezünk, soha nem lesz tiszta

Soha nem leszünk tiszták

Soha nem leszünk tiszták

Sétálva a csarnokban, a kormos falaira

Vannak akik felvésik nevük

Míg néhányan csak tovább mennek

S tudod, valahol legbelül tudod

Hogy nincs itt semmi de túléled, amíg valami eltűnik

De e gép roncsain keresztül

Látjuk a fény, Látjuk a szertefoszló napot

S érezzük az élet lüktetését

Egy jobb életét a túloldalt, s várunk

S így várunk

S így várunk

Az idő elveszik, s csontjaim elporladnak

Ez a metál isten minden amit ismerek

Most valami eltűnik

S tudod, valahol legbelül tudod

Vérünk a gépben

Szívünk a gépben

S ez, ami tova tűnik

• Artist:Radical Face
• Album:The family tree : The Branches