Ever [Hungarian translation]

Versenyeztem mézedért,

de elvettem szerelmedet

lábaim elől.

A nagy pillanatban, mikor megérkeztem,

s a meghívódat a kezemben tartottam

te mosolyogtál, és én nem értettem,

mikor azt mondtad, az nem a te írásod.

Te voltál az egyetlen dolog, ami számított,

még ha fásultságod volt az egyetlen, ami várt.

Ó drágám, én vártam és vártam, hogy érezzem lépéseidet,

és halljam lélegzeted,

de lehet, hogy csak akartam valakit, akire várhatok.

Refr.:

Mindig te jártál a fejemben,

minden alkalommal te voltál lelkem mögött.

Tartottam ezt a lángot,

mindig te voltál legértékesebb gondolatom.

Elhagytam az angyalok szobáját,

hogy egyedül legyek.

Csak a neved mondtam ki,

de sosem mondtam el neked, hogy oly nagy szükségem van rád, kedvesem,

mint rózsának az esőre.

Hogy lehetséges elérnem, hogy tudd,

mennyire szeretném elérni, hogy szeress?

Mint a Hold és a csillagok,

mindig látlak,

sosem érinthetlek.

Ez valamiféle szent fénysugár,

gondolkodom, hogy honnan jöhet,

fentről az égről, vagy valami messzi, kedves helyről?

De ez a fény, sosem ragyogott rám,

legalábbis amennyire én látom.

Szóval ott ültem a sötétben, és téged figyeltelek,

és már csak magamban sírok,

mikor senki sincs a közelemben,

és megtanítom magam kihátrálni

minden kínos helyzetből.

Igen, lehetek méltóságteljes, és meg is próbálom.

Nem kell felszállnod a vonatomra,

nem kell elköszönnöd,

de én itt leszek, ha mégis szeretnéd megtenni.

Refr.

Most megfestem arcképedet,

mert lehet, hogy nem látlak ismét.

Mikor öreg leszek, és talán valaki megkérdezi,

hogy voltam-e valaha szerelmes,

és én majd elmondom, de ők nem fogják fel

szavaimat, s azt mondják majd, hazudok.

És talán én,

talán én,

mindent tudni fogok.

Refr.

• Artist:Emilie Autumn
• Album:Enchant (2003)