Full Moon [Hungarian translation]

Egy sarkon ülve egyes-egyedül

Kibámulva lelke mélyéről

Figyeli, ahogy az éj beszökik az ablakon

Minden összeomlik ma, a telihold itt van újra

Betegségben és egészségben, megérteni oly nehéz

Nincs neve, és minden évszakban visszatér

S a tudat megőrjíti őt

Elfutni az egésztől

„Biztonságban leszek a búzamezőkön” – űzi magát

Újra érzi, ahogy a hold az égre száll

Kell egy pajta, hol megalhatna, elrejtőzni nem tud már

Valaki az ajtó előtt áll, megérteni túl megerőltető

Ez még rossz lehet, szeretete, mely véget nem érő

Újra megőrjíti őt

Nem kellene a nőnek bezárni az ajtót

(fuss el, fuss el, fuss el)

A telihold ragyog az égen, s ő többé nem ember

A nő látja benne a változást

(fuss el, fuss el, fuss el)

De nem látja, hogy férje mivé vált

Úszni az öblön át

Szürke az éj, ma oly nyugodt

A nő nem szeretne várni többet

„Ma beteljesítjük szerelmünket”

A hajnal ködét legyőzni már nem tudja

Ezer hold, vagy több, ő csak üvölt

Kopogás az ajtón, egy sikoly, mely lassan elfúl

Újra rendetlenség a földön

Nem kellene bezárniuk az ajtót

(fuss el, fuss el, fuss el)

A telihold ragyog az égen, s ő többé nem ember

Látjuk benne a változást

De nem látjuk, a nő kedves férje mivé vált

Lásd, mivé vált az a férfi…

• Artist:Sonata Arctica
• Album:Ecliptica