Les feuilles mortes [Hungarian translation]

Ó, én azt szeretném, ha te emlékeznél azokra

A boldog napokra, amikor mi barátok voltunk

Azokban az időkben az élet sokkal szebb volt

És a nap sokkal melegebben sütött, mint ma

A halott falevelek lapátra kerülnek

Látod, én még nem felejtettem el

A halott falevelek lapátra kerülnek

Az emlékek és a sajnálatok úgyszintén

És az északi szél elviszi őket,

A felejtés hideg éjszakájába

Látod, én még nem felejtettem el

A dalt, amit énekeltél nekem

Ez egy dal arról,

Hogy mi kicsodák vagyunk

Hogy te szerettél engem

És én is szerettelek

És arról mi hogyan éltünk

Mi ketten együtt

Te, aki szerettél engem

És én is szerettelek

De az élete külön válik

Azoknak, akik szeretik egymást

Egészen lassan

Teljes hangtalan csendben

És a tengeri homokban megtisztulnak

A különvált szerelmesek nyomai

Ez egy dal arról,

Hogy mi kicsodák vagyunk

Hogy te szerettél engem

És én is szerettelek

És arról mi hogyan éltünk

Mi ketten együtt

Te, aki szerettél engem

És én is szerettelek

De az élete külön válik

Azoknak, akik szeretik egymást

Egészen lassan

Teljes hangtalan csendben

És a tengeri homokban megtisztulnak

A különvált szerelmesek nyomai

• Artist:Dalida